pozitívvigszello

                                          Higgy önmagadban!-Aranyosi Ervin.(You Tube-                                                                                                    ról.)

                                          Dánielfy Gergely:Higgy magadban! (You Tube-                                                                                                     ról.)

                                      Ízek, imák,szerelmek!(Részlet)You Tube-ról.          

                                          Tabáni István: A cél vár! (You Tube-ról.)

                                        Tabáni István:Kinőtt a szárnyunk! (You Tube-ról./

                                        Tabáni István:Gyönyörű szép! /You Tube-ról./

                                              Apostol együttes: Ne felejts el soha  szeretni!                                              /You Tube-ról./

                                          Apostol együttes:Nyújtsd a kezed!(You Tube-ról.)

"Meg kell találnunk azt a jót,        amiért az élet    létezik ezen a mi          földünkön."/Arisztotelész/

"Ajtóm fák közé nyílik,      Nyitja-csukja tollam, Karcolászva bűbájolom:       K.I., aki voltam." /Kormos István/

Tél-boszorkány bonthatatlan   bűbájában, mint mese, dér-palástban, néma fagyban   áll a fenyves mozdulatlan    csodacsipke-ligete. Halva tán és mégis élve     tűri, szinte álmai        gyönyörétől megigézve, hogy  a hónak már egész        befonják piheláncai. Ha nyugatról, ha keletről       a ferde nap rácikáz, meg se rezdül- mint ijesztő   üvegtűzvész, gyúl az erdő:             káprázatos fényvarázs! /Fjodor Tyutcsev:Téli erdő/

Surran a holdas úton.   Átfut az alvó réten. Megkerüli az erdőt.   Árok partján elalszik. Most a kertkapu csattan.   Megjöttél, éji vándor? Elejti vékony árnyát,   utánad kap a nyírgally. Hajnalban a harangszó     fölébreszt, menni készülsz.   Dérből szőtt csipkekendőt      terítesz a bokorra. /Rákos Sándor: Szellő/

Gyémántmadár     farktolla száll- gyöngyöző levegőben,     táguló végtelenben. /Rákos Sándor:Messze, messze/

-Fűzfácska alszol-e?...    Szegény, mint boglya       ül rajtad a hó.    -Nem alszom...Álmodom...            Oly tisztát, mint a hó. -Kiről?...Miről?...     Fűzfácska mondd. -Barkám ragyog, akár a hold.      S bundácska mindahány.         Alattuk ül velem a nyár. Ezüst bundában ülök én.   És semmi így a tél. Csak te vigyázz.   Csizmád lyukas.   És hosszú még a tél.  /Takáts Gyula: Fűzfácska alszol-e?/

Nyitottad az ablakot:   szállj be, napsugár! Hogy csivogott-csattogott    rengeteg madár: aranymálinkó, pirók,    feketerigó, sármány, vörösbegy, kukó,   csíz, tavaszhivó, pinty, királyka, őszapó,   volt vagy milliom, elsorolni nevüket    én nem is birom. Azt tudom csak: valahány    téged szeretett, mikor szobád ablakát    nyitotta kezed, behajolt egy lombos ág,    bimbós, eleven: mind ott ültek gallyain,   aztán kezeden. Fuvolázták nevedet    a kismadarak,   mind másként!    Hát nem tudom,    hogy is hívjalak?   /Weöres Sándor: Kismadarak/