"Fejemben éj van,éjek éjjele, S ez éj kisértetekkel van tele; Agyamban egymást szűlik a gondolatok, S egymást tépik szét,mint vadállatok. Lázzal verő szívemnek vére forr, Mint boszorkány üstjében a bűvös víz. Gyúlt képzetem mint meteor Fut át a világon és magával visz, Laktársam a kétségbeesés, Szomszédom a megőrülés." (Petőfi Sándor) Fotó:Erdőhegyi Ildi