Kék a hajnal, kék, harmat hinti még. Éledező tarka mező tavaszi csokra szép! Kék fönn az ég! Kék fönn az ég! Tavaszi szellő fújja hátunk, ragyog a kikelet, örül a lég! Nóta, meg ne állj, szállj te, szállj te, szállj! Fütty kanyarúl, arc kipirúl, szapora móka vár! Zeng,zsong a táj! Zeng, zsong a táj! Viola-kedvünk,szöcske-lábunk, röpül a cinege, dalol a száj! /Weöres Sándor:Kék a hajnal/