2018. március 2., péntek
"Köszöntlek,
kedves szép március!
Ibolyaszagú,
langyos leheletedet érzem már
a levegőben.
Zöld szőnyegeidet látom már
kiterítve a halmokon.
Itt-ott fehérlenek
az árnyékos mélyedésekben
a tovavonult télkirálynak
elhagyogatott rongyai,
de a napot már
te emeled az égre,
s a földön már a te lábad jár.
És a te lábad nyomán kizöldül a fű,
és előkéklik az ibolya." (Gárdonyi Géza)
kedves szép március!
Ibolyaszagú,
langyos leheletedet érzem már
a levegőben.
Zöld szőnyegeidet látom már
kiterítve a halmokon.
Itt-ott fehérlenek
az árnyékos mélyedésekben
a tovavonult télkirálynak
elhagyogatott rongyai,
de a napot már
te emeled az égre,
s a földön már a te lábad jár.
És a te lábad nyomán kizöldül a fű,
és előkéklik az ibolya." (Gárdonyi Géza)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

-
Fut a kusza felhő, kéklő égből ránk mosolyog a fénysugár, kikeleti szellő leng a fák közt, tarka lepke szálldogál....