Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus 3, 2016
                                        A Gettó Milliomos c. filmből a Jai Ho c. szám tánccal!   (You Tube-ról.)
                                            Szép idézetek!  -(You Tube-ról!)
"A virágom...        felelős vagyok érte. Hiszen olyan gyönge!     És olyan gyanútlan. Egyebe sincs, mint    négy semmi kis       tövise, hogy a világtól      védekezzék."  /Antoine de Saint-Exupéry/
"Az alvó kis hercegben     a legjobban         a virágjához való     hűsége hat meg: egy rózsa képe,     mely akkor is úgy ragyog   benne, mint egy lámpa        lángja,      amikor alszik... és ettől még törékenyebbnek    tűnt a szememben. A lámpákra nagyon kell     vigyázni: elég egy hirtelen                      kis szél, hogy                kioltsa őket." (Antoine de Saint-Exupéry)
"Tudatosítani kellene    magunkban például a bőséget, ami   körülvesz bennünket! Hogy van hol lehajtani     a fejünket,    és van mit ennünk." /Selmeci József Csongor jógatanár/
"Meg kellett ismernem      magam, mert csak biztos alapról    mászhatok ki a gödörből. Én pedig eltökéltem, hogy     ki akarok jutni                   a napra."  (Reményik László)
"A boldogsághoz      két út vezet. Vagy csökkentjük a      vágyainkat, vagy növeljük     lehetőségeinket. Ha bölcs vagy,     mindkettőt         megteszed." /Benjamin Franklin/
A madárhoz így szól     a falu gyermeke: -Íme... szép piros búzaszem,   és tiszta víz... Nesze! Mást ugyan mit is adhatnék,     hisz kincsem nincs nekem. A madár így köszönte meg: -Hálából én most néked     dalolok.   Igaz, dalom nem művészi- remek,      de másom sincs, mert én meg csak egy kismadár vagyok. A friss havon a fényözön    mindkettőjükre szállt.      De szép az egyszerű        öröm    s e tündöklő világ.  (Armand Bernier: A gyermek és a madár)
A lomb között dalolva     zeng, zeng a kisrigó;       és arról énekelget, hogy élni, élni jó. Harmatra, magra nincsen   nincs semmi gondja sem,      és csak dalol, dalolgat vidáman, kedvesen. Az erdő mélyiben zeng     a kis vidám rigó, és mindhalálig zengi,  hogy élni jó, élni jó.  (Madárének, Német népköltés)
Fújjad, fújjad, furulyácska,     messze szálljon a nótácska, vedd szárnyadra, esti szellő,     te is vigyed, szálló felhő. Szól a nóta, száll az ének,   Öreganyók mit regélnek: "Jávorfából furulyácska, volt egyszer egy királylányka." Aranybárány selyemréten,   kincses fa az erdőmélyen, tüzesszemű gonosz sárkány    élednek a nóta szárnyán. Fű, fa, virág, illat, felhő,   tavaszi ég, nyári szellő, zengő öröm, kicsiny bánat,    ez a lelke a nótának. "Fújjad, fújjad, furulyácska,    voltam én is királylányka, királylányból jávorfácska,   jávorfából furulyácska."  (Várnai Zseni: Furulyaszó)