2016. december 11., vasárnap
Elköszönnek a madarak,
mielőtt még elalszanak,
felhangzik még egy-két trilla,
félálomban a pacsirta.
A kakukk is felkakukkol,
de már lombok alatt kuksol,
még a rigó füttyent egyet,
megtöri az esti csendet.
Azután már ő is alszik,
csak a tücsökzene hallszik,
egy húron szól szakadatlan
ez a zsongó réti dallam.
Elült a szél, lomb se rezzen,
csak az ember szíve rebben,
csak az nem tud nyugvást lelni,
madarakkal elpihenni. /Várnai Zseni: Esti dal/
mielőtt még elalszanak,
felhangzik még egy-két trilla,
félálomban a pacsirta.
A kakukk is felkakukkol,
de már lombok alatt kuksol,
még a rigó füttyent egyet,
megtöri az esti csendet.
Azután már ő is alszik,
csak a tücsökzene hallszik,
egy húron szól szakadatlan
ez a zsongó réti dallam.
Elült a szél, lomb se rezzen,
csak az ember szíve rebben,
csak az nem tud nyugvást lelni,
madarakkal elpihenni. /Várnai Zseni: Esti dal/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

-
Fut a kusza felhő, kéklő égből ránk mosolyog a fénysugár, kikeleti szellő leng a fák közt, tarka lepke szálldogál....