Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január 5, 2017
                                          Pánsíp-Valdemosai éjszakák-A tél szépsége                                       /You Tube-ról!/
                                            Vivaldi: Négy évszak-Tél! / You Tube-ról.
                                                  Nox: A tél dala! /You Tube-ról/
                                            Motivációs idézetek! (You Tube-ról.)
"A cukorbetegség     életem ajándéka lett. Erősebb és keményebb lettem,   mivel szembe kellett néznem       a realitásokkal    a kényelmetlenség és a lelki            fájdalmak ellenére." (Halle Berry)
"Én optimista vagyok,  próbálok az lenni,          régi bölcsesség, hogy     az az életrevaló ember, aki az őt ért benyomások közül        ki tudja választani azt, ami jó,                  és azt ami rossz.   A rosszakat félreteszi,             és csak a jókat tartja szem előtt."  (Bálint György)
Száll a szán az éjen,        és a fák fehéren      meg-megrengenek. Márvány-bolt a friss táj,      és megannyi kristály           benn a rengeteg.  (Gustaf Fröding:Téli éjszaka)
Újesztendő küszöbét      hó fedi,  örökzöldjét zivatar tépkedi. Újesztendő fut tovább:               fény-özön, virágnyitó kikelet ránk köszön. Aztán az év közepe,      nyár heve,    megérik a gabona sűrüje. Túl az esztendő felén      itt az ősz,   piros, kék gyümölcs virít,     lomb esőz. Túlsó küszöbét megint  fedi a hó.   Ha nem töltöd hasztalan, az a jó. (Weöres Sándor: Újesztendő)
Kint hóvihar tombol,   látom ablakomból, mint festi fehérre    a fákat a tél... Söpri, kavarja,   majd szárnyára kapja  a havat a szél! Csak nézem a képet:  e nagy fehérséget, mint keringenek ott kint   a hócsillagok... Káprázva nézem,    a hidegét érzem, s a tavaszra gondolok.  /Várnai Zseni: Hóvihar/
Piliú, piliú     piliuliú,   kiált egy víg rigófiú. Termett idén elég dió, ősszel megél a víg rigó. Be sok madár délebbre száll,   majd visszatér,    ha jön a nyár? Ő itt marad,   fagy, hull a hó, be sokat fázik a rigó. Minden kis tolla égnek áll,   mint egy kis borzas labda száll, szalad a hó zord tetején,  be sokat éhezik szegény. Zörgő bokor, fagyos bogyó,   Nehéz a sorsod kis rigó. Magot talál nagy hó alatt,   hívja az éhes társakat, egy hangja van;  egy hívó Ú. Nincs fütty, nincs dal,  nincs piliuliú. Némán kihúzza tavaszig,    új fészket rak, házasodik, s friss ég alatt   piliú, piliú      kiált egy víg rigófiú. /Hajnal Anna: A feketerigó/