És végül  egy kedves kis dal! -A zene az kell!  /You Tube-ról!/

"Életedet
     csak két módon
      élheted.
Az egyik az,
        ha semmit
     nem látsz csodának.
A másik,
        ha mindenre
     mint csodára
              nyílik a szemed."/A.Einstein/

"Optimista az,
      aki nem fogja fel
a dolgokat
       olyan tragikusan,
mint amilyenek
       valójában."/Karl Valentin/

Újra egy versecske

Tűnik az éj...

     a hajnalpír felragyog!

Erdőn,mezőn,nádasokban,

     hegygerincen,völgytorokban

   ébredező madárkórus

         köszönti az új napot.

Ég felé nyújtódzó csőrrel,

     torkuk legszebb hangszerével 

    füstifecskék,fülemülék,

       pacsirták és gébicsek 

        csattogva és csivitelve

     ünneplik a támadó fényt...

Az egész föld

             madárhangon 

          csicsereg!/Tamkó S.Károly:Tűnik az éj/

       

"Remélj,
       gyermekem,
          holnap,és
             holnap megint,
          minden holnap remélj;
      Bízz,
            míg csak élsz."/Victor Hugo/

"Leggyakrabban nem azért
        szeretsz valakit,
     mivel jó tulajdonságai vannak,
   hanem azért látsz benne
       jó tulajdonságokat,
         mert szereted."

"Miként a növényeknek,
    az emberek zömének is
         vannak
        rejtett tulajdonságai,
      melyeket csak a véletlen
            fed fel."

"Senki nem tudja
     mi a boldogság,
      amíg nem volt
      boldogtalan."

"A bolond
        a távolban keresi
    a boldogságot;
        a bölcs
     a talpa alá ülteti."/J.Oppenheim/
   

Újabb kis versecske:

Sándor napján megszakad
     a tél,
József napján eltünik
      a szél,
zsákban Benedek
    hoz majd meleget,
    nincs több fázás,
       boldog,aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
    minden kislány férjhez adatik,
     szőkék legelébb,
   aztán feketék,
          végül barnák és a maradék./Weöres S.:Tavaszköszöntő/

 Egy kis versike:

Jön a tavasz,megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibujás vagy bebujás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibujok,vacogok,
ha bebujok,hortyogok;
ha kibujok,jót eszem,
ha bebujok,éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna,odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!/Weöres Sándor:A medve töprengése/