Ugrás a fő tartalomra
"Fejemben éj van,éjek éjjele, S ez éj kisértetekkel van tele; Agyamban egymást szűlik a gondolatok, S egymást tépik szét,mint vadállatok. Lázzal verő szívemnek vére forr, Mint boszorkány üstjében a bűvös víz. Gyúlt képzetem mint meteor Fut át a világon és magával visz, Laktársam a kétségbeesés, Szomszédom a megőrülés." (Petőfi Sándor)
Fotó:Erdőhegyi Ildi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

 
Fut a kusza felhő,     kéklő égből ránk mosolyog a     fénysugár, kikeleti szellő     leng a fák közt,  tarka lepke       szálldogál.    Elmúlt már a     tél,   messze jár     az éj.     Pirkad keleten,        oszlik az álom,       hajnal kél. Ébredj,szép világ,     nyílj ki,    édes gyöngyvirág,    melengető fénnyel     hív a napsugár. Széllel szállj,          dalunk,      Hirdesd békés    holnapunk.       Vár mi ránk a      boldogság./Ébredj,szép világ/