"És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
  Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt, 
     az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
    a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
  a magányt és a lármát!(...)
     Ajándék ez,
           csodálatos ajándék." (Márai Sándor)