Ugrás a fő tartalomra
"Az élet olyan, mint
         egy kert.
A levelek elszáradnak, 
   és a virágok elhervadnak
       természetes módon.
Csak ha ezeket eltávolítjuk,
gyönyörködhetünk ismét új virágaink
  és leveleink szépségében.
Ugyanúgy el kell távolítanunk tudatunkból
   a rossz tapasztalatokat,
a múlt árnyait.
      Élni annyi, mint emlékezni a felejtésre.
Bocsásd meg, amit meg kell bocsátani.
      Felejtsd el, amit el kell felejteni.
Öleld át az életet megújult erővel.
     Az élet minden pillanatát olyan friss tekintettel 
kellene fogadnunk, mint egy nemrégen nyílt virág." /Máta                                                                                         Amritánandamaji/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

 
Fut a kusza felhő,     kéklő égből ránk mosolyog a     fénysugár, kikeleti szellő     leng a fák közt,  tarka lepke       szálldogál.    Elmúlt már a     tél,   messze jár     az éj.     Pirkad keleten,        oszlik az álom,       hajnal kél. Ébredj,szép világ,     nyílj ki,    édes gyöngyvirág,    melengető fénnyel     hív a napsugár. Széllel szállj,          dalunk,      Hirdesd békés    holnapunk.       Vár mi ránk a      boldogság./Ébredj,szép világ/