Lassú felhő-árnyék
    száll a jég fölött,
nagy folttá terülve
    a két part között,

majd odébb húzódik
   a Lánchídon át,
választ vánkosául
  egy zöld kupolát,

ott se vár sokáig,
 tovább szálldogál,
és mögötte lassan
  jő az esthomály. /Weöres Sándor: Pesti Duna-part télen/