Kék a hajnal, kék,
    harmat hinti még.
Éledező tarka mező
    tavaszi csokra szép!
Kék fönn az ég!
   Kék fönn az ég!
Tavaszi szellő fújja hátunk,
    ragyog a kikelet, örül a lég!

Nóta, meg ne állj,
   szállj te, szállj te, szállj!
Fütty kanyarúl, arc kipirúl,
      szapora móka vár!
Zeng,zsong a táj!
   Zeng, zsong a táj!
Viola-kedvünk,szöcske-lábunk,
    röpül a cinege, dalol a száj! /Weöres Sándor:Kék a hajnal/