Keresztbe tett fűszál hídján
mászik a bogár,
pallón, bürün át mezítláb
szökdécsel a nyár,
a fahídon szekér zörög,
ostor durrogat,
a vashídon átdübörög
az expresszvonat,
völgyhíd visz a vízmosások,
zord völgyek felett,
s a szivárvány íve átfog
földet és eget. / Hárs Ernő: Hidak/