Ugrás a fő tartalomra
Tanmese: A paraszt és a szamara

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba.
Az állat órákon át szánalmasan bőgött,
miközben a paraszt megpróbált rájönni,
mit is tehetne.Végül úgy döntött,hogy az állat
már öreg,és a kutat úgyis ideje már betemetni;
nem éri meg kihúzni az öreg szamarat.
Áthívta a szomszédait,hogy segítsenek.
Mindegyik lapátot fogott,és elkezdtek földet
lapátolni a kútba.A szamár megértette mi történik,
és először rémisztően üvöltött.Aztán mindenki
csodálatára,megnyugodott.
Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba.
Meglepetten látta,hogy minden lapátnyi föld után
a szamár valami csodálatosat csinál.
Lerázza magáról a földet,és egy lépéssel feljebb mászik.
Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták
a földet a szamárra,az mindig lerázta magáról,
és egyre feljebb mászott.
Hamarosan mindenki ámult,ahogy a szamár átlépett
a kút peremén,és boldogan elsétált!

Tanulság:  Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni.
                  A kútból kimászás trükkje,hogy lerázd magadról,és tegyél
                 egy lépést.
                 Minden probléma,csak egy lehetőség a továbblépésre.
                 Bármilyen problémából van kiút,ha nem adod fel,és
                 nem állsz meg!
                 Rázd meg magad, és lépj egyet feljebb!



























Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

 
Fut a kusza felhő,     kéklő égből ránk mosolyog a     fénysugár, kikeleti szellő     leng a fák közt,  tarka lepke       szálldogál.    Elmúlt már a     tél,   messze jár     az éj.     Pirkad keleten,        oszlik az álom,       hajnal kél. Ébredj,szép világ,     nyílj ki,    édes gyöngyvirág,    melengető fénnyel     hív a napsugár. Széllel szállj,          dalunk,      Hirdesd békés    holnapunk.       Vár mi ránk a      boldogság./Ébredj,szép világ/