"Ha bölcsebb lennék,
mint milyen vagyok,
innám a fényt,ameddig
rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat,harcomat,
élném időmet,amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az ami volt,már elmúlt,már nem él,
hol volt,hol nem volt,elvitte a szél,
s a holnapom?Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most,de most e tündöklő sugár
még rámragyog,s ölel az illatár!"/Várnai Zseni/