"Egy szép reggelre
    gondolok,
és mosolygok
    és meghalok.
   Kéklett az ég,
       sütött a nap;
  mentem sötét
      fenyők alatt.
   Kezemet fogta
       jó apám,
    sárgarigó fütyült
      a fán.
   Sárgarigó,
      huncut rigó,
      azt fütyülte
      hogy élni jó;
    hogy élni szép,
        ha fogják
    az ember kezét." /Erdélyi József:Reggel/